November 11.
Szent M�rton�nnepe a magyar n�phagyom�nyban tradicion�lisan a gazdas�gi �vet lez�r� �nnep. A t�l kezdet�t jelzi, hogy eddigre m�r mindenhol elsz�molnak a p�sztorok a tavaszi- ny�ri id�szakban r�juk b�zott j�sz�ggal, �s a gazd�t�l megkapj�k j�rand�s�gukat. A betakar�t�ssal �sszef�gg� munk�latok is lez�rulnak erre az id�szakra, s�t az �sszel sz�retelt sz�l�b�l is kiforr az �j bor. November h�napot bizonyos vid�keken "kis farsangnak" is nevezt�k, ugyanis ekkor m�g meg lehetett tartani a lakodalmakat �s vigass�gokat, amelyek majd az adventi id�szakban tiltva lesznek.
Az �nnep eredete az �kori R�m�ba ny�lik vissza. A legenda szerint R�ma v�d�i elaludtak, �s az ellens�g, a gallok t�mad�s�t�l csak az mentette meg a v�rost, hogy a ludak hangos g�gog�s�ra fel�bredtek. Innen az Avis Martis, azaz Mars l�djai elnevez�s. (Mars a r�mai mitol�gi�ban hadisten.) Ez az Avis Martis formula v�ltozott �t azt�n a kereszt�ny hitvil�gban Avis Martinus, azaz M�rton l�dja alakk�.
M�rton val�s t�rt�neti szem�ly, Pann�ni�ban sz�letett, Szombathelyen 317 k�r�l, apja r�mai sz�zados volt, M�rton is katonak�nt ker�lt a mai Franciaorsz�g f�ldj�re, ahol kereszt�ny hitre t�rt, �s kolostort alap�tott. 371-ben p�sp�kk� szentelt�k Tours-ban, �gy Franciaorsz�gban is igen n�pszer�. A legenda szerint Szent M�rton nem akart p�sp�k lenni szer�nys�ge miatt, ez�rt elb�jt a lib�k �lj�ban. Azok azonban hangos g�gog�sukkal el�rult�k rejtekhely�t. Innen a Szent M�rton l�dja elnevez�s. Ezen a napon hagyom�nyosan lib�t ettek a paraszt csal�dok, �gy tartott�k, aki ezen a napon lib�t nem eszik, eg�sz �vben �hezni fog. �ltal�ban erre a napra forr ki az �jbor, a kicsit m�g cs�p�s �z� ned�t Szent M�rton borak�nt is emlegetik.

Szent M�rton �s a koldus
t�blak�p a 14. sz�zadb�l

A legenda szerint M�rton egy napon koldussal tal�lkozott. Megsz�nva a diderg� embert k�peny�t kardj�val kett� v�gta, �s fel�t a koldusra ter�tette. M�snap ugyanazon az �ton Krisztus j�tt M�rtonnal szemben, v�ll�n az el�z� nap kett�v�gott k�peny. M�rton p�sp�k�t gyakran �br�zolj�k a v�ll�n �tdobott f�l k�pennyel e t�rt�net alapj�n.

November 19.
�rp�dh�zi Szent Erzs�bet (XIII. sz�zad) �nnepe. A legenda szerint Erzs�bet a k�t�ny�ben kenyeret vitt a szeg�nyeknek, mely r�zs�v� v�ltozott, mikor atyja k�rd�re vonta emiatt. Id�j�r�sj�sl�s kapcsol�dik ehhez a naphoz, �ltal�ban havaz�st v�rnak a gazd�k, csak �gy mint Katalinkor.

November 25.
Szent Katalin kereszt�ny v�rtan� ( IV. sz�zad) �nnepe. Ker�kbe t�rt�k, ez�rt a fuvarosok, ker�kgy�rt�k, valamint a h�zasuland� l�nyok v�d�szentje. Katalin naphoz f�rjj�sl� hiedelmek k�t�dnek. Katalin�gnak nevezik azt a gallyat, melyet a l�nyok v�zbe �ll�tottak, s ha kar�csonyig kiz�ld�lt, k�zeli h�zass�gra lehetett sz�m�tani a l�nyos h�zn�l. R�gi id�j�r�si megfigyel�s szerint, ha Katalin locsog (vagyis lucskos, nem fagy), akkor Kar�csony kopog (azaz j� hideg lesz).

November 30.
Szent Andr�s napja. A hagyom�ny szerint kereszthal�lt halt �tl�san �csolt kereszten, innen az andr�skereszt elnevez�s. Andr�s a keleti ortodox egyh�z v�d�szentje, kultusza ezeken a vid�keken nagyon er�s.
Andr�s napja a legelterjedtebb f�rjj�sl� nap, �lom�nt�ssel, gomb�cf�z�ssel igyekezetek a j�vend�beli szem�ly�t kital�lni. (A gomb�cokba pap�rra �rva egy-egy f�rfinevet gy�rtak, �s amelyik legel�bb j�tt fel a v�z sz�n�re, olyan nev� f�rjet v�rtak a l�nyok maguknak.) �lom�nt�s is volt a fon�ban, az �ntv�ny alakj�b�l a j�vend�beli foglalkoz�s�ra k�vetkeztettek.
Vid�ken ezen a napon kezdt�k el a diszn�v�g�st, a diszn�torok farsang v�g�ig tartottak.