Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba. Így a nemzet vértanúja lett : Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. Pesten ezen a napon végezték ki Batthyány Lajos miniszterelnököt, akit csak 1870. június 9-én temethettek el nyilvános tiszteletadással, mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest.

Október 23. A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa után a változás elkerülhetetlenné vált nemcsak a Szovjetunióban, hanem Magyarországon is. A helyzet azonban nem volt ennyire egyértelmű, ugyanis egy évvel korábban nemcsak Nagy Imre, de a reformirányzat is megbukott. Gerő és csapata a jól bevált forgatókönyv szerint az erő politikájával kívánta megoldani a helyzetet.

A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa után a változás elkerülhetetlenné vált nemcsak a Szovjetunióban, hanem Magyarországon is. A helyzet azonban nem volt ennyire egyértelmű, ugyanis egy évvel korábban nemcsak Nagy Imre, de a reformirányzat is megbukott. Gerő és csapata a jól bevált forgatókönyv szerint az erő politikájával kívánta megoldani a helyzetet... Tovább:-->

Október 26.

Dömötör, keresztény vértanú napja. Az ország keleti felén a pásztorok védőszentje. Juhászújévnek is nevezeték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászokkal, fizették ki a bérüket, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat. Szent Mihály napjához hasonló jelentőségű nap a hajdani gazdasági évben. Nagy állatvásárokat is tartottak Dömötör napon. A hortobágy környéki pásztorok nagy mulatságokat rendeztek ezen a napon, birkapaprikást főztek, majd táncmulatságot tartottak. Ezért juhászbálnak is nevezték.