Szent Iv�n a ny�ri napfordul� �nnepe, orsz�gszerte a kultikus t�zgy�jt�sok ideje. A pog�ny hagyom�nyban a t�z egyr�szr�l napszimb�lum, teh�t a nap meg�jhod�s�t k�v�nt�k el�seg�teni a t�zgy�jt�ssal, m�sr�szt mindig a megtisztul�s szimb�luma is. A kereszt�ny egyh�z Szent J�nos �nnep�t az V. sz�zad �ta jegyzi, a pog�ny hagyom�nyokra visszavezethet� kultikus t�zeket az egyh�z liturgi�j�ba �t�ltette, a t�zeket megszentelte.

A Szent Iv�n napi t�zgy�jt�shoz sz�mos hiedelem f�z�dik. Azt tartott�k ezek a t�zek megv�denek a betegs�gek, els�sorban a pestis ellen, a term�st pedig v�dik a j�gver�ssel szemben. Magyarorsz�gon err�l a szok�sr�l a XV. sz�zad �ta vannak feljegyz�sek. A t�z k�r�l a fiatalok term�kenys�g �s szerelemvar�zsl� dalokat �nekeltek, a t�zet k�r�lj�rt�k �s szok�sban volt a t�z �tugr�sa is. Ennek �ltal�ban szerencsehoz� er�t tulajdon�tottak.

Id�j�r�si, �ghajlati okokkal magyar�zhat�, hogy Szent Iv�n �jjel�nek �nnepe az �szaki (skandin�v �s balti) n�pekn�l a mai napig �l�, val�di �nnep. A zord, h�v�s �ghajlaton az egy�bk�nt r�vid ny�r �rkez�se igazi �r�m az emberek sz�m�ra. Ma is ezersz�mra l�ngolnak fel a m�gly�k Szent Iv�n �jjel�n, �ltal�ban valamely magaslaton, hogy min�l messzebbre l�tsz�dj�k. A fiatalok "p�fr�nyvir�got" keresnek (a hiedelem szerint ezen az egyetlen �jjelen vir�gzik a p�fr�ny, aki a vir�got megtal�lja boldog �s gazdag lesz).