
A tea sszettele
A tea termszetes ksztmny, amelybl kizrlag vz hozzadsval kszthet lnkt s frisst hats ital. A tea legfontosabb sszetevinek elnevezse krl ltalban nagy zavar van. Klnfle fogalmak ugyanazt az alkotelemet takarjk, pl. a „tannin” s a „polyphenolok”.
 
A tannin a rgebbi elnevezs. Ezt hasznltk korbban minden egyes nvnyi anyagra, amelyet nem tudtak egyrtelmen kimutatni. Amikor mr egyre tbbet lehetett tudni ezeknek a nvnyi anyagoknak a struktrjrl s a tulajdonsgairl, akkor terjedt el a „polyphenolok” kifejezs. A polyphenolok termszetes anyagok. A feketetea feldolgozsa sorn oxidldnak s tulajdonkppen ezek a felelsek a fermentlt tea jellegzetes sznrt s zhatsrt. A zld s a feketeteban egyarnt tallunk polyphenolokat. Hogy mennyit, az fgg a tea minsgtl, tovbb a forrzs idejtl s mdjtl. Egy liter tea tlagosan 0,9 g polyphenolt tartalmaz.
A tea ppgy mint a kv, termszetes koffeint tartalmaz. Ez okozza a kzponti idegrendszerre kifejtett enyhe stimull hatst s ennek ksznhet a kzismerten frisst, lnkt hats. Hogy egy adag tea mennyi koffeint tartalmaz, azt sokban befolysolja a levelek nagysga s a tea elksztsi mdja. Egy cssze jl elksztett feketetea koffeintartalma csak 30–40%-a egy hasonl adag kvnak. A teban tallhat koffeint gyakran teinnek is nevezik.
Egy cssze teban krlbell 0,25 milligramm fluor tallhat. A fluorrl kzismert a fogakra kifejtett jtkony hatsa. A napi fluorszksgletnk kb.1,5 s 4 milligramm kztt van. A teafogyasztssal teht hozzjrulhatunk a fluorszksgletnk fedezshez.
|