Lehetnek, egyszerű műanyag edények, bár manapság már ebben a csoportban is sokféle szín és forma megtalálható. A műanyag minőségétől függ, hogy mennyire tartósak és főleg mennyire fagyállóak. A klasszikus cserép is örök sláger, az utóbbi időben a mediterrán hangulatú terrakotta edénycsaládok kerültek előtérbe, bár ezek nem a legolcsóbb árkategóriába tartoznak. Szépek a fadézsák, melyeknél ne felejtsük el megkérdezni, hogy kültéri használatra kezelték-e valamilyen védőszerrel. A választék néhány éve kibővült a fémedényekkel, amelyeknél fontos tudni, hogy védőréteggel kell kibélelni őket, nehogy a növényekre káros anyagok mosódjanak a virágföldbe.

A tartóedények egy másik vállfaja az ámpolna, itt is rendkívül széles választékot találunk a természetes anyagoktól (nád, gyékény, fűzfa) a kombinált fém-műanyag változatokig. Igen nagy választékot kínálnak ebben a növénycsoportban is: ausztrál százszorszép, csüngő petúnia, hópehelyvirágú bakopa, legyezővirág, futómuskátli. A virágtartók kiválasztása egyéni ízlés dolga, de ne felejtsük el, a növények számára nem a külcsín, hanem az ültetőföld a legdöntőbb. Az ültetőedények kiválasztásánál fontos az edény alján lévő vízelvezető nyílás, melyen kifolyhat a felesleges öntözővíz, ezzel akadályozzuk meg a pangó víz kialakulását, a gyökerek elrothadását. A balkonládák különböző hosszúságban kaphatók. Mélységük a döntő (legalább 15 cm legyen), szélességük azért fontos, mert itt dől el, hogy egysoros vagy többsoros, esetleg összeültetett növényeket szeretnénk majdan.