ut�na pedig az el�ltetett n�v�ny fel�lb�r�lja ezt. Ha j�l �rzi ott mag�t, akkor mi is gy�ny�rk�dhet�nk benne, de ha rosszul v�lasztottuk ki �l�hely�t, akkor egyre satny�bb lesz, v�g�l pedig elpusztul. N�h�ny d�szn�v�nyre el�g csak r�n�zni, �s k�ls� jegyeib�l k�vetkeztethet�nk ig�nyeire. Kert�nk adotts�gait a ter�letre jellemz� k�rnyezeti t�nyez�k (h�m�rs�klet, f�ny-�s csapad�kviszonyok, domborzat), azaz az adott t�jegys�g �ghajlata hat�rozza meg. Haz�nk az �szaki m�rs�kelt �vben tal�lhat�, �s az orsz�g ter�let�nek nagy r�sze kontinent�lis �ghajlat�. N�h�ny helyen m�s klimatikus hat�sok is �rv�nyes�lnek, ami nem elhanyagoland� a kert karakter�nek megtervez�sekor. A nyugati orsz�gr�szben, az Alpokalj�n �s a magasabb hegys�geinkben hegyvid�ki �ghajlat, m�g a d�l-nyugati orsz�gr�szben mediterr�n hat�s is �rv�nyes�l. A fiatal l�nchegys�gek alkotta talaj-alapk�zet hat�s�t sem felejts�k el. Ez hat�rozza meg a rajta kialakult talaj jelleg�t, ezen kereszt�l az itt �l� n�v�ny talajig�ny�t. A nyugati t�jakon ez�rt a feny�f�l�k �s m�s �r�kz�ldek sokkal jobban �rzik magukat a p�r�sabb hegyvid�ki kl�m�nak k�sz�nhet�en, mint p�ld�ul az alf�ld sz�razabb r�szein, ahol a csapad�k �ves mennyis�ge kisebb, �s eloszl�sa is nagyon egyenetlen. Egy kerten bel�l is megk�l�nb�ztet�nk k�l�nf�le mikrokl�m�j� r�szeket. Gondoljunk a kert t�jol�s�ra, a szintk�l�nbs�gekre, az uralkod� sz�lir�nyra, a v�dett zugokra stb. Ebb�l ad�d�an nem mindegy hova, milyen n�v�nyt �ltet�nk, hiszen az �ltet�s hely�t �gy kell megv�lasztanunk, hogy az a lehet� legjobban megfeleljen az oda telep�tend� n�v�ny elv�r�sainak. Ha ez nem �gy t�rt�nik, akkor a n�v�ny r�videsen elpusztul, �m ha m�gis felvenn� a k�zdelmet a sz�m�ra kedvez�tlen k�rnyezeti t�nyez�kkel, akkor sem fejl�dik j�l, nem mutatja a fajra jellemz� tulajdons�gokat, torzul, d�sz�t��rt�ke cs�kken. A n�v�ny hely�nek kiv�laszt�sakor legy�nk tekintettel arra, hogy az adott faj a term�szetben hol fordul el�, �s pr�b�ljunk hasonl� k�r�lm�nyeket teremteni sz�mukra. Min�l t�bb "bennsz�l�tt" fajt �ltess�nk, ezzel seg�t�nk megtartani az adott ter�let jellemz� �kol�gi�j�t. Kert�szeti v�ltozatok eset�n pedig a n�v�ny vadon �l� rokonainak k�rnyezeti ig�nyei az ir�nyad�ak. A h�sos level�, pozsg�s sz�r� fajok napf�nyig�nyesek �s kis v�zig�ny�ek. Ezek a fajok k�pesek rakt�rozni a vizet, ez�rt mutatnak ilyen k�ls� jegyeket. Az ez�st�s sz�n�, vagy sz�r�s level� n�v�nyeket nyugodtan �ltethetj�k t�z� napra, hiszen az�rt �lt�tt�k magukra ezt a sz�nt, hogy a napsugarait visszaverve v�dekezzenek a megperzsel�d�s ellen. Ilyenek p�ld�ul az ag�v� fajok. Ezeket t�lire fagymentes helyre kell tenn�nk, de tavaszt�l k�s� �szig a kert legforr�bb �s legsz�razabb r�sz�n is kit�n�en �rzik magukat. A sz�nes level� fajt�k eset�n az �ltet�s optim�lis hely�t nehezebb megv�lasztanunk. �ltal�ban elmondhatjuk, hogy a kev�sb� napos helyeket jobban viselik. Ha t�lzottan �rny�kba �ltetj�k, akkor sz�nei nem lesznek el�g �l�nkek, els�padnak. A level�kkel is d�sz�t� angol musk�tlik p�ld�ul nagyon hamar �s �rz�kenyen reag�lnak arra, ha nem el�gg� napos helyet tal�ltunk sz�mukra. Esetenk�nt a napos helyre �ltetett n�v�ny leveleinek tarkas�ga cs�kken. A t�l er�s f�ny pedig perzsel� hat�s� lehet, b�r ez sz�nf�gg�. A s�t�tv�r�s, bord� level�ek b�rj�k a t�z� napot, a s�rg�sakr�l ez nem mondhat� el. A bodza d�szv�ltozatai k�z�l a bord� level� is csak napos helyre �ltetve mutatja teljes pomp�j�t. Egyes n�v�nyek maguk is megtelepednek a sz�mukra kedvez�bb helyen, vagy id�vel "�tk�lt�znek", ha rossz helyre �ltett�k �ket. A kerti csap k�rny�k�n, az ereszcsatorna kifoly�j�n�l, teh�t a folyamatosan nedves helyeken, gyakran megtelepszenek a moh�k. Egyes �vel� n�v�nyek, ha nem megfelel�k a k�r�lm�nyek �n�ll�s�tj�k magukat, �s �tra kelnek a szebb j�v� rem�ny�ben. Az ind�kkal, tarackokkal szaporod� �vel�k, vagy azok, melyek magjai k�nnyen kikelnek, hamar elv�ndorolnak a kerten bel�l, m�g meg nem tal�lj�k a legoptim�lisabb �letfelt�teleket ny�jt� helyet. Cserj�k k�z�l a bogl�rkacserje (Kerria japonica), vagy ak�r a bambuszf�l�k is k�pesek az ilyen helyv�ltoztat�sra. Kert�nk kiemelked� pontjair�lr�l gyorsabban lefolyik a csapad�k, �gy oda sz�razs�gt�r�ket �ltess�nk. Az alacsony fekv�s� r�szekre pedig, ahol meg�ll a v�z, nedvess�g kedvel�ket telep�ts�nk, amelyek v�zig�nyesek, mintegy v�zparti k�rnyezetet teremtve. A kerti t� k�r�l a s�sliliomok (Hemerocallis sp.) levelei a s�sf�l�k�re eml�keztetnek, �gy j�l mutatnak a v�zi veget�ci� tagjak�nt, v�ltozatos vir�gaikkal is d�sz�tenek. A h�z melletti ki�ltet�sekn�l a d�li fekv�s� oldalra tegy�k a fagy�rz�keny fajokat, hiszen itt v�dett fekv�sben t�bb es�ly�k van arra, hogy k�rosod�s n�lk�l �tteleljenek. Az �szaki oldal fagyzugos, oda csak a t�li hideg szempontj�b�l strapab�r� n�v�nyeket helyezz�k. Nagy Z. R�bert www.herbacio.hu K�pek: Papp Mikl�s