Miért eszünk?
Kedvtelésből vagy stresszelésből?
Étkezési szokásaink érzelmi befolyás alatt is állnak, mivel megtanultuk, hogy melyik étel elfogyasztása után milyen élettani változás várható. A "boldogsághormonnak" is nevezett szerotonin felszabadulása várható például csokievés után, a kávé, az alkohol vérnyomásemelő hatásával feldob minket, - hogy csak a legkézenfekvőbb hatásokat említsük.
A gyomor, az emésztőrendszer az idegesség miatt gyorsabban kiürül, de fordítva is működik a dolog, a teli has nyugtató, tehát az izgalmak idején sokan fékevesztetten kezdik tömni a bendőjüket.
Ha felismerjük, hogy mit tanultunk meg rosszul, akkor talán van esély a változtatásra.
Mindebből az is következik, hogy ha szüleink másképp ettek, egy-két dolgot talán érdemes a gyermekek, unokák ürügyén és érdekében megváltoztatni. Hogy a példaadás és nevelés viszonylag könnyű, de hatékony és természetes is legyen, mentes az álszent dugicsokiktól, titkos nassolásoktól, kezdjük a reformot az egyszerűen megvalósítható lépésekkel. Együnk többet azokból a zöldségfélékből és salátákból, amiket amúgy is kedvelünk, és hagyjuk el azokat a kalóriabombákat, amelyeket a leginkább tudunk nélkülözni.
Az új ízekhez, ételekhez szoktathatjuk magunkat ugyanazzal a trükkel, mint amit a finnyás kisgyerekekhez szoktak ajánlani: kóstolgassunk, keverjünk az ételbe először keveset az új hozzávalóból
Saját tapasztalat!
Ha a gyerek ott hagyja az ebéd felét a tányérján, ne erőltessük a másik felét a gyerekbe. Így rászokik arra, hogy mindig meg kell enni amit elétesznek még akkor is, ha már dugig van. Ez elhízáshoz vezethet. Soha ne együnk a túllakotságig. Tudom, hogy nehéz megtanulni a test jeleit, rájönni arra a pontra, ami után már túllakottak leszünk. Meg kell tanulni, ki kell kisérletezni...
Egy példa:
Én minidg megettem, amit ellém raktam . Az eredmény magárt beszél. A hugicámnál már másként volt. Őbelé már nem tömték bele, amit nem tudott megenni. Ő aztán vékony.....
Wikki |
AJÁNLOM AZ OLDALT
