Augusztus 15.
Nagyboldogasszony napja,

legr�gibb M�ria �nnep�nk. Ezen a napon �nnepli az egyh�z M�ria mennybemenetel�t �s egyben Magyarorsz�g oltalmaz�j�t. Az �nnep els� elnevez�sei "dormito"- elalv�s vagy "pausatio"- elpihen�s utal Sz�z M�ria hal�l�ra. Szent Istv�n kir�lyunk volt az, aki az orsz�got Sz�z M�ria oltalm�ba aj�nlotta hal�los �gy�n, mivel nem volt a tr�non ut�da (Imre herceg ekkor m�r halott). Innen az elnevez�s is Regnum Marianum azaz Sz�z M�ria orsz�ga.
Sokfel� b�cs�nap. H�res magyar b�cs�j�r� helyek: Andocs, M�riagy�d, Feldebr�, Csorna, M�travereb�ly...
Az �nnep vig�li�j�t (el�est�j�t) �ltal�ban virraszt�ssal t�ltik a h�vek, M�ria �nekeket �nekelve, im�dkozva. Legh�resebb M�ria �nek�nk a k�rmeneteken is gyakran hallhat� Boldogasszony any�nk c�m� dal. Az asszonyok egy jelk�pes kopors�ba M�ria szobrot helyeznek, mell� vir�gokat, f�veket tesznek, virrasztanak, majd m�snap k�rmenetben viszik a kopors�t.
Ezen a napon szok�s volt vir�got, gy�gyn�v�nyt szedni, majd a templomban megszenteltetni, a betegeket azt�n ezzel gy�gy�tott�k, de jutott bel�le a csecsem� b�lcs�j�be vagy a halottak kopors�j�ba is. Azt tartott�k, ha t�zre dobj�k a f�veket az v�d a vihar ellen. A t�li holmikat ezen id�szakban kitett�k a napra, szell�ztett�k, hogy a moly bele ne menjen. Dologtilt� nap is volt, s�tni p�ld�ul nem szabadott, azt tartott�k a t�z ilyenkor kicsap a kemenc�b�l. Ha sz�p, naps�t�ses volt az id�, az j� sz�l� vagy szilvaterm�st jelentett. N�hol keresztet v�gtak a gy�m�lcsf�ba, hogy b� term�s legyen.
A szeptember 8-ig tart� id�szakot k�t Boldogasszony k�z�nek nevezt�k (szeptember 8. M�ria nap), �s bizonyos munk�k szempontj�b�l kiemelt jelent�s�g� volt. �gy v�lt�k, ilyenkor kell �ltetni a ty�kokat, hogy j�l tojjanak. A b�z�t is ekkor szell�ztett�k, hogy ne legyen dohos.